Szentliga, etika, viselkedés!

A legkevésbé civilizált archaikus társadalmakban is követnek szabályokat. Minden kultúrának az egymással összefüggő szabályok bonyolult rendszere az alapja, ahol meghatározó a közösség által helyesnek ítélt viselkedési szabályok összessége, vagyis az erkölcs! Az erkölcs által felismerjük azokat az eljárásokat, amelyekhez magunkat tartanunk kell, ha valamit konkrétan nem szabályoz törvény, képesek vagyunk a törvény szellemének felismerésére, tudunk etikusan (etika/erkölcstan – erkölcsösen, tisztességesen) viselkedni.

Így van ez mindennapi életünkben és a ligában is. A versenyzői etika nem szabályzatokra, hanem belső értékünkre épül.          A pályán való döntéseink és magatartásunk végső meghatározói a mindannyiunk által elfogadott gondolkodási és cselekvési szabályok. Magatartásunk akkor etikus, ha nem csupán az írott, de az íratlan szabályokat is betartjuk, s ha nem egyszerűen a szabályoknak, de a szabályok szellemének is meg akarunk felelni. Az etikus viselkedés nem külső kényszerből, hanem belső igényből ered. Miért is van arra szükség, hogy etikai kódex foglalja össze viselkedés elvárásait? Azért mert, közösségben vagyunk, azért, mert emberek vagyunk. Sokan, sokféleképpen, eltérő környezetben sajátítottuk el a közösségi, társasági szabályokat, ezért másként értelmezhetjük a viselkedési szabályokat. Beszédünkkel, gesztusunkkal jótékonyan, de sértően is tudunk hatni egymásra és ezt már mindenki érezhette saját tapasztalatai alapján. Ezért is nagyon fontos, hogy legyünk toleránsak egymás iránt, becsüljük meg egymás munkályát, tiszteljük meg egymást szép beszéddel, illedelmes hangnemmel, viselkedjünk udvariasan egymással.

A ligában érvényesülő értékrend és magatartási normák hatással vannak egymás munkavégzésére, az együttmüködésre, a versenyek légkörére. Figyelemmel arra a megállapításra, miszerint a környezet alakítja az embert és az ember a környezetét – tőlünk függ, hogy milyenné alakítjuk a ligánk környezetét! 

 

Lukács Szabolcs – ligavezető